„A munkaerő-kölcsönzés a legelterjedtebb atipikus foglalkoztatási forma, számosságában a legnagyobb volumenű” állapítja meg a Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége.[1] A munkaerő-kölcsönzés a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 214. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi (kölcsönzés). A munkaerő kölcsönzése Magyarországon a Munka Törvénykönyve 2001. július 1-jei módosításával vált lehetővé. A munkaerő-kölcsönzők működését az Mt.-n kívül többek között a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm.rendelet szabályozza, valamint az ezt módosító Korm. rendeletek. A vonatkozó jogi szabályozás szigorú feltételekhez köti a tevékenység gyakorlását. A munkaerő-kölcsönzés egy speciális atipikus foglalkoztatási forma, a foglalkoztatás három fél megállapodásával valósul meg: a munkavállaló, a kölcsönvevő, valamint a kölcsönző szervezet által. 2018 májusában egy átfogó tanulmány született a haza munkaerő-kölcsönzésről, mint munkaviszonyról.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2018-as évre vonatkozóan közzétett adatai szerint a működő kölcsönző cégből telephely és székhely szerint összesen 913 volt Magyarországon, a munkaerő-kölcsönző cégektől kölcsönvett munkavállalók száma pedig 150 746 fő volt. 2018-ban összesen 6,5 ezer db belföldi foglalkoztatóval szerződtek a munkaerőkölcsönzők, közülük a legtöbben a feldolgozóipari cégek köréből kerültek ki, arányuk 55,7%-át jelentette az összes szerződöttnek (3,6 ezer db cég). Egy munkaerő-kölcsönzőre országosan 7,1 db kölcsönzött munkaerőt foglalkoztató cég jutott.
„A munkaerő-kölcsönzésnek a rugalmassága lehetővé teszi, hogy a legjobb munkatársakat rövid vagy középtávon a kölcsönvevő átvegye saját állományba. A munkaerő-kölcsönzést korábban elsődlegesen a multinacionális cégek vették igénybe, de mára már a KKV szektorban is egyre népszerűbb, egyre gyakrabban megjelenik ez a foglalkoztatási forma.”[2]
A munkaerő kölcsönzők adatvédelmi megítélése (önálló vagy közös adatkezelői státusz) szempontjából az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) mellett az Mt. rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Az Mt. XVI. fejezete tárgyalja a munkaerő-kölcsönzés különös szabályait, amely rendelkezések közül adatvédelmi szemszögből azon előírások relevánsak, amelyek meghatározzák az egyes felek közötti jogviszonyt, különös tekintettel a munkáltatói joggyakorlás kereteire.
Elmondható, hogy egyre több olyan esettel találkozni, amelyben egyazon adatkezelés szempontjából különböző szereplők töltenek be adatkezelői szerepet. Egyetlen adatkezelés művelet vagy a műveletek csoportja vonatkozásában több, akár számos fél is együttműködhet, közösen határozhatja meg az adatkezelés céljait és eszközeit. Amennyiben ez az eset áll fenn, úgy a GDPR alapján közös adatkezelőkről, az általuk folytatott tevékenység tekintetében pedig közös adatkezelésről beszélhetünk.
A GDPR 26. cikk (1) bekezdésében foglalt „közösen” kifejezést tágan kell értelmezni, amely azt jelenti, hogy adatkezelők „közösen”, nem pedig külön-külön, egyenként határozzák meg az adatkezelés céljait és az eszközök azon alapvető elemeit, amelyek az adatkezelő döntési hatáskörébe tartoznak. Az egyes felek közreműködése azonban különböző formákat ölthet. Nem szükséges, hogy mindenki egyenlő arányban vegyen részt a döntéshozatalban. A közös adatkezelés megítélése szempontjából annak van jelentősége, hogy az adatkezelés mely közös cél(ok) elérése érdekében szükséges. Ha az adatkezelők nem közös cél érdekében tevékenykednek, akkor kizárható a közös adatkezelői minőség.
Az Mt. alapján a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja a kölcsönzött munkavállaló feletti munkáltatói jogokat a munkaerő-kölcsönzés ideje alatt. A feleknek a kölcsönzés lényeges feltételeit, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlásának megosztását írásbeli megállapodásban kell rögzíteni. A munkaerő-kölcsönzés keretében:
A kölcsönbeadó és kölcsönvevő – Mt. keretszabályai alapján megkötött írásbeli megállapodás alapján – a munkáltatói jogkörgyakorlás egyes részjogosítványai tekintetében fennálló döntési jogosítványai megfelelnek a foglalkoztatáshoz szükséges, ahhoz kapcsolódó egyes adatkezelési célok és eszközök meghatározásának. A felek közös célja ugyanis az érintett (kölcsönzött munkavállaló) foglalkoztatása, amely cél elérése a másik (közös) adatkezelő nélkül nem lehetséges. E tényezőt nem befolyásolja az, hogy az egyes személyes adatokhoz adott időpillanatban csak egyik adatkezelő – a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő – férhet hozzá, a személyes adatok fizikai birtoklása nem feltétele a közös adatkezelői minőségnek. A közös adatkezelői minőséget az sem befolyásolja, hogy bizonyos adatkezelésekhez (munkaidő nyilvántartása, adóhatóság részére teljesítendő bejelentés, kapcsolattartás) különböző jogalapok kapcsolódnak, tekintettel arra, hogy valamennyi adatkezelés a foglalkoztatáshoz kötődik, ahhoz szükséges.
A fentiek alól csak az olyan, a foglalkoztatáshoz nem kapcsolódó, egyéb adatkezelések jelentenek kivételt, amelyek tekintetében a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő önálló adatkezelőnek minősül. Ilyen lehet például, ha a munkavállaló a kölcsönvevőnél részt kíván venni egy céges sport- rendezvényen és ehhez előzetes regisztrációra van szükség, ebben a tekintetben az adatkezelés nem a foglalkoztatáshoz kapcsolódik, a kölcsönvevő önálló adatkezelőként jár el.
Nemzetközi kitekintés keretében elmondható, hogy más tagállamok gyakorlata, szakirodalma is a közös adatkezelői minőséget állapítja meg[3].
Noha a hazai munkaerő-kölcsönzők többsége az önálló adatkezelői státuszt tekinti magukra nézve irányadónak, álláspontunk szerint a kölcsönvevő a kölcsönzött munkavállaló foglalkoztatásához fűződő adatkezelései tekintetében közös adatkezelővé válik a kölcsönadóval. A foglalkoztatáshoz nem kapcsolódó egyéb adatkezelés tekintetében pedig önálló adatkezelői minőségben jár el, ha a GDPR 26. cikke szerinti feltételek egyebekben nem állnak fent. Következésképpen a kölcsönvevő, illetve a kölcsönbeadó szervezet köteles a GDPR 26. cikke szerinti megállapodást létrehozni. A közös adatkezelőknek ugyanakkor nem kell külön megegyezniük olyan kérdésekben, amelyek tekintetében az adatkezelőkre vonatkozó felelősség megoszlását a rájuk alkalmazandó uniós vagy tagállami jog határozza meg.[4]
[1] http://mmosz.hu/mi-is-az-a-munkaero-kolcsonzes
[2] https://www.penzcentrum.hu/karrier/igy-trukkoznek-a-hazai-vallalatok-sok-magyarnak-ezert-kevesebb-a-fizetese.1089797.html
[3] https://www.lda.bayern.de/media/dsk_kpnr_16_gemeinsam_verantwortliche.pdf;
https://www.datenschutz-notizen.de/joint-control-bei-der-arbeitnehmerueberlassung-eine-datenschutzkonforme-loesung-4721053/;
https://www.computerwoche.de/a/so-sieht-arbeitnehmerueberlassung-dsgvo-konform-aus,3546174.
[4] GDPR 26. cikk (1) bek.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Donec euismod diam sed dui sagittis ullamcorper. Curabitur commodo suscipit nulla sed lobortis. Sed eget leo non sem vestibulum ultricies ut vehicula elit. Etiam scelerisque ligula nec augue bibendum elementum. Praesent auctor leo lorem, eu venenatis leo consequat eget. Suspendisse potenti. Duis.
Adatvédelmi tanácsadás keretében – személyre szabott megoldásokkal – felkészítjük Önt a GDPR-nak való megfelelésre, különös tekintettel az átláthatóság és az elszámoltathatóság érvényesülésére:
Adatvédelmi audit keretében átvilágítjuk az adatkezelő személyes adatok kezelésével kapcsolatos gyakorlatát, felmérjük annak megfelelőségét és javaslatokat fogalmazunk meg a minél teljesebb körű megfelelés érdekében:
Szeretne teljeskörűen megfelelni az Önre vonatkozó adatvédelmi előírásoknak?
Felmérések szerint az online kiskereskedelem a magyar gazdaság 4,3 %-át teszi ki és rohamosan fejlődik, éves szinten pedig kb. 3 millió vásárló lép kapcsolatba a webáruházakkal. Tanácsadó Irodánk célja olyan megoldások keresése, amelyek révén az Ön vásárlói elégedetten veszik kézbe az általuk megrendelt terméket. Ennek érdekében vállaljuk
Adatvédelmi tisztviselő szolgáltatás keretében teljeskörűen ellátjuk a GDPR-ban és a vonatkozó hazai jogszabályokban meghatározott feladatokat. Tisztviselőként mindig naprakész és magas szintű tudással felvértezve állunk ügyfeleink rendelkezésére. Nemcsak a jogszerű és szakszerű adatkezeléshez kívánunk hozzájárulni, hanem egyúttal versenyelőnyt is biztosítunk számukra.
A „külső” DPO igénybevételének előnyei: kisebb bérköltség, garantált szaktudás, szakmai tapasztalat, folyamatos rendelkezésre állás.
Szinte minden vállalkozás foglalkoztat munkavállalókat. Az ún. munkahelyi adatkezelések ezért, amellett, hogy az adatvédelem egyik leggyakoribb esetkörét képezik, kiemelt figyelmet élveznek az adatalanyok, mind a jogalkotók és a jogalkalmazók oldaláról is. Tanácsadó Irodánk célja, hogy munkáltatóként Ön, illetve munkavállalóként az adatalanyok is elégedettek legyenek. Ennek érdekében vállaljuk:
speciális, a munkaügyi adatkezelésekre fókuszáló adatvédelmi oktatás megtartását az adatkezelő munkatársainak.
A társadalom minden tagja kapcsolatba kerül az egészségügyi ellátórendszerrel, így ebben a szektorban nagy mennyiségű információ kezelésére kerül sor nap, mint nap. Tanácsadó Irodánk számára az egészségügyi szolgáltatók adatkezelése kiemelten fontos. Ennek érdekében vállaljuk:
speciális, az egészségügyi adatkezelésekre fókuszáló adatvédelmi oktatás megtartását az adatkezelő munkatársainak.
Munkatársaink sokéves egyetemi oktatói (ELTE ÁJK, NKE), illetve szakmai előadói (BDO, TAM-CERT, IIR) tapasztalattal rendelkeznek, emellett rendszeren adnak elő az adatvédelemmel és információszabadasággal kapcsolatos tudományos és szakmai konferenciákon. Célunk, hogy közérthető módon, érdekes témák érintésével ismertessük meg a hallgatóságot az információs jogok elméleti és gyakorlati hátterével.
A közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerhetősége a jogállamok egyik kiemelt értéke. Az átláthatóság nagyban hozzájárulás a közhatalom demokratikus gyakorlásához, illetve a közhatalom gyakorlóiba vetett állampolgári bizalom megtartásához. Tanácsadó Irodánk számára ezért kiemelten fontos az információszabadság megfelelő érvényesülése.